ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 83 találat
lapozás: 1-20 | 21-40 ... 81-83
Földrajzi mutató:
1989. december 23.
A diktatúrával való szembefordulás jeleként az újságok megváltozott címmel jelentek meg. A m. nyelvű hírlapok régi és új címe: Vörös Lobogó ] Jelen (Arad); Előre ] Romániai Magyar Szó (a továbbiakban: RMSz) (Bukarest); Hargita ] Hargita Népe (Csíkszereda); Igazság ] Szabadság (Kolozsvár); Vörös Zászló ] Népújság (Marosvásárhely); Bányavidéki Fáklya ] Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Megyei Tükör ] Háromszék (Sepsiszentgyörgy); Szabad Szó ] Temesvári Új Szó (Temesvár). Csak januártól váltott címet a Fáklya ] Bihari Napló (Nagyvárad); több címváltozást ért meg a Szatmári Hírlap ] Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). Nem váltott címet a Brassói Lapok. – Két olyan városban is megjelent egy-egy rövid életű m. hírlap, ahol rég megszűntek a helyi újságok: Kézdivásárhelyen (Székely Újság) és Székelyudvarhelyen (Szabadság).
A Scînteia is címet váltott, de a Scînteia poporului még a szocializmus mellett tett hitet, csak dec. 25-én váltottak Adevărul-ra.
Magyarország az elsők között ismerte el az új rendszert. Több magyar szervezet és intézmény segélyszállítmányokat indított Romániába. Egy hét alatt mintegy 450 tonna élelmiszer és gyógyszer érkezett.
Bukarestben és több erdélyi városban, különböző néven, magyar érdekvédelmi tömörülések kezdeményei alakultak (Temesvárott: Bánsági M. Demokrata Szövetség [eln.: Bodó Barna; tb. eln.: Tőkés László; ]910126]; Kolozs megyei és Kolozsvári M. Demokrata Tanács; Nagyváradon a M. Demokratikus Tanács városi szervezete, Marosvásárhelyen Ideiglenes Intéző Bizottság, Háromszéken a Romániai M. Demokratikus Szervezet Kovászna megyei Ideiglenes Tanácsa [eln.: Sylvester Lajos]).
Az RMDSz helyi szervezeteivel egy időben különböző neveken (MADISz, MIDESz, TEMISz, DEMISz stb.) megalakultak a m. fiatalok érdekvédelmi szervezetei is. (→ 1990.01.20)
A Temesvárról Bukarest felé tartó Constantin Nuţă altábornagyot és Velicu Mihalea vezérőrnagyot Déván letartóztatták; a két főtisztet helikopterre tették, de a gép Gyulafehérvár környékén lezuhant – állítólag gyalogsági kézifegyverrel lőtték le a helikoptert. [Ştefănescu: 33.]
A FSN hivatalosan közölte: a Ceauşescu-házaspárt biztonságos helyen őrzik; letartóztatták az RKP KB több tagját és szabadon engedték a kommunizmus politikai foglyait. 1990. március 15.
A romániai magyarság első alkalommal ünnepelhette meg március 15-ét. Az 1848-as forradalomra való békés emlékezéseket több városban megzavarták a VR hívei. Szatmárnémetiben az ünneplőkre támadtak, magyarokat vertek meg. (→ 1990.04.11) – Mo. nemzeti ünnepén a pártok és társadalmi szervezetek külön-külön emlékeztek meg az 1848-as forradalom évfordulójáról. ● [Erdélyben ez a megosztottság csak 2003 után jelentkezett.]
Ismeretlen tettesek megrongálták az erdődi Petőfi-szobrot.
A Szovjetunióban elnöki rendszert vezettek be; az első választott elnök: Mihail Gorbacsov (→ 1991.06.12). 1990. március 17.
Marosvásárhelyen folytatódtak a magyarellenes megmozdulások. Feltüzelt ro. tüntetők behatoltak a ref. egyház felsővárosi hivatalába, bántalmazták az ott tartózkodókat és feldúlták az irodát; eltávolították az 1848-as emléktáblára a m. követség által helyezett, piros-fehér-zöld szalaggal díszített koszorút. A rendőrség figyelmen kívül hagyta a helyi RMDSz-vezetők ez irányú panaszát. – Az RMDSz Elnöksége tiltakozott a magyarellenes provokációk és tettek ellen, amelyek Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen történtek. A FSN Tanácsa nem reagált az RMDSz helyzetjelentéseire.
Marosvásárhelyen, a helyi MADISz szervezésében megkezdődött a MISzSz első kongresszusa. A MISzSz nyilatkozata állást foglalt a magyar oktatás kérdésében, szolidaritást vállalt az OGyI ülősztrájkot folytató diákjaival és elítélte a VR Szervezet erőszakos tevékenységét. (→ 1990.03.30)
Kolozsvárott megalakult a Bolyai Társaság (április végén a cégbíróságon megkapta a jogi személy státusát is). Célja az önálló magyar felsőoktatási hálózat kiépítése, a kolozsvári tudományegyetem visszaállítása. (→ 1990.05.18) 1990. március 21.
A ro. kormány a marosvásárhelyi összetűzések miatti felelősséget Magyarországra hárította (úgymond: jól felkészített „turisták” jöttek át ezerszám a határon, a szatmári összetűzéseket is ők provokálták). A képtelen vádakat Király Károly visszautasította. A m. kormány – a visszautasítás mellett – kérte a véres események kivizsgálását és a felelősök megbüntetését. 1990. július 11.
Az RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a VR által szervezett összejövetelek hangvétele ellen. A Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Aradon, Kolozsvárott és Bukarestben megtartott gyűléseken (vagy tüntetéseken) a m. oktatás ellen tüntettek. A nyilatkozat adatokkal cáfolta meg a VR állításait. [RMSz, júl. 13.]
Bukarestben megalakult a Kriterion Alapítvány. Elnöke Domokos Géza, alelnökök Edwiga Hauser és Gálfalvi Zsolt; főtitkára Delia Ruxandra Dinu. A romániai kisebbségek kultúráját ápoló alapítvány tevékenységi köre: könyv- és lapkiadás támogatása, tanfolyamok szervezése, ösztöndíjak juttatása. 1990. augusztus 26.
Szatmárnémetiben véget ért a MISzSz kétnapos orsz. találkozója.
Bukarestben több napon át tartó tüntetések voltak, a rendőrség minden alkalommal beavatkozott. 1990. november 17.
Az FMP Szatmárnémetiben fejezte be a Marosvásárhelyen okt. 18-án félbeszakadt rendkívüli orsz. értekezletét. Vita után határozatot fogadtak le: elfoglaltsága miatt fölmentették Lőrincz Lászlót elnöki tisztségéből, és kizárták soraikból Kocsis Sándort. A következő tisztújításig ideigl. vezetőséget bíztak meg: Sófalvi György (eln.), Kiss Kálmán (aleln.). Az új vezetőség elhatárolta magát a korábbi vezetők tetteitől. [RMSz, nov. 21.; Erdélyi Futár, 6. sz.] (→ 1990.70.03, 1991.01.23) 1991. március 2.
Szatmárnémetiben megkezdődött az RMDSz OV kétnapos ülése, melyen részt vettek az RMDSz megyei elnökei, a társzervezetek és -pártok (RMKdP, RMKgP, MISzSz) képviselői. Az ülésen döntés született egy szórványbizottság felállításáról, és arról, hogy a köv. kongresszusig a politikai kérdésekben az elnökség dönt, az alkotmánytervezettel kapcsolatban pedig a parlamenti csoporttal együtt határoz.
Kitört a jugoszláv polgárháború.1991. március 6.
Szatmárnémetibe látogatott John Bukowsky pápai nuncius, aki Sipos Ferenc ny. egyházmegyei kormányzónak átnyújtotta a pápa kitüntetését, amelyet azért kapott, mert a komm. évei alatt sikerrel vezette egyházát. A nunciusnak felvetették a csángók kérését, akik nem hallgathatnak m. ny. misét. A nunciust ez meglepte és kifejtette, hogy minden hívő természetes joga, hogy anyanyelvén hallgasson misét. [RMSz, márc. 6.]
Petre Ţurlea FSN-képviselő azt kérte, hogy ne engedélyezzék az erdélyi magyaroknak, hogy megünnepelhessék Márc. 15-ét. Ioan Gavra PUNR-képviselő a magyarországi turisták távoltartását követelte. – Szőcs Géza a szenátus másnapi ülésén megvilágította, hogy mit is jelent az erdélyiek számára Márc. 15., melyet a sajtó (és a politikusok) rosszhiszeműen magyaráznak. Felszólította a két nemzet képviselőit, hogy együtt emlékezzenek Márc. 15-ére, fejet hajtva valamennyi áldozat előtt. 1991. március 14.
Szatmárnémetiben orsz. értekezletet tartott a VR. Radu Ceontea feladatként határozta meg, hogy a VR épüljön be minden pártba. [RMSz, márc. 19.] 1991. március 15.
Szőcs Géza szenátor, parlamenti beszédében tisztázta, hogy mit ünnepel a magyarság Márc. 15-én. Hangsúlyozta, hogy a „tét nem Erdély hovatartozása, hanem Románia hovatartozása” – ezzel utalva az európai elvárásokra.
Erdély m. népe szerényen ünnepelhette meg Márc. 15-ét. Marosvásárhelyen a prefektus minden rendezvényt betiltott márc. 15–22. között, ezért az ünnepséget a Vártemplomban tartották, ahol Markó Béla mondott beszédet. Aradon, Kolozsvárott és Nagyváradon koszorúztak, Szatmárnémetiben a templomokban volt megemlékezés. Az évfordulón nem voltak incidensek. 1993. április 15.
A szövetségben kirobbant viták és konfliktusok miatt szükségessé vált az RMDSz Etikai Bizottságának a létrehozása, mely becsületbíróságként látja el feladatát. [RMSz, ápr. 15.]
Bordos Mária a Tulipán üzlethálózat brassói üzletének vezetője nyilatkozott a cég tevékenységéről. A Tulipán-üzlet célja az RMDSz anyagi támogatása. [EN, ápr. 15.]
Merk Mihály plébános arról számolt be, hogy Szatmárnémeti belvárosában épül a Szentlélek-templom. [EN, ápr. 15.] 1993. június 11.
A Bihar megyei tanfelügyelőség fölmentette tisztségéből Wilhelm Sándort, a székelyhídi isk. igazgatóját, azzal a váddal, hogy engedély nélkül utazott külföldre (→ 1993.05.26). Megjegyzendő: az utazásra a rendelet kiadása előtt került sor. [BN, jún. 11.]
Az 1992-es népszámlálás adataiból közölt néhány jellemző adatot Albu Zoltán. (Lásd még: ]920530, 930318). Összlakosság: 22,760.449 fő, ebből ro.: 20,352.980 (89,4%); m.: 1,620.199 (7,1%); cigány: 409.723; német: 119.436. – A 10 ezernél több magyart számláló városok: Marosvásárhely 83.681 m. lakos (a lakosság 51,14%-a); Kolozsvár 74.483 (22,71%); Nagyvárad 73.272 (33,18%); Szatmárnémeti 53.826 (40,82%); Sepsiszentgyörgy 50.886 (74,76%); Székelyudvarhely 38.926 (97,41%); Csíkszereda 38.204 (83,0%); Temesvár 32.024 (9,58%); Brassó 31.271 (9,66%); Arad 29.788 (15,67%); Nagybánya 25.746 (17,30%); Kézdivásárhely 20.964 (91,74%); Gyergyószentmiklós 18.938 (88,31%); Nagykároly 13.901 (52,81%); Zilah 13.544 (19,82%); Nagyszalonta 12.615 (61,56%); Szászrégen 12.378 (31,75%); Szováta 10.748 (89,02%); Székelykeresztúr 10.059 (94,93%) []931224: eltérő, de közelítő adat: 9450-ből 9058 m.]; Barót 10.006 (96,22%). [OrEx, jún. 11.] 1993. június 29.
Ungváron tanácskozott a Kárpátok Eurorégió Tanácsa. Az ukrán, m., szlovák és lengyel alapítók mellett először jelentek meg ro. megfigyelők is, Szatmárnémetiből. [MH, jún. 29.]
A PAC-ban is szakadás következett be a vezetők (Nicolae Manolescu és Stelian Tănase) nézeteltérései miatt. [MH, jún. 29.] (→ 1993.07.06) 1993. július 9.
Liviu Maior a rádióban kijelentette: nem támogatja a BTE visszaállítását.
Bővített választmányi ülést tartott a Szatmár megyei RMDSz. Muzsnay Árpád megyei elnök szerint a tagság egy része azért fordult el az RMDSz-től, mert sokan a Szövetséget a Tulipán kft.-vel azonosították, amely Szatmárnémetiben és Nagykárolyban lejáratta magát, másokat kiábrándított az SzKT-ülések negatív visszhangja. [RMSz, júl. 9.]
Toró T. Tibor elmondta: a múlt év végén elkezdték a temesvári magyarok összeszámlálását, de munkájuk nehezen halad: nincsenek önkénteseik és az emberek általában bizalmatlanok. [RMSz, júl. 9.]1993. augusztus 11.
A bányászok befejezték, a mozdonyvezetők pedig megkezdték a sztrájkot. A sztrájk illegális és mivel nem biztosította a törvény által előírt egyharmados kapacitást, teljesen megbénította az országot. A kormányfő szerint nem indokolt a bérkövetelés, tekintve, hogy a mozdonyvezetők a legjobban fizetett kategóriába tartoznak. [MN, aug. 12.]
Szatmárnémetiben megalakult a Vállalkozók Fóruma Egyesület; magyarországi szakemberek bevonásával előadásokat tartanak, kapcsolatot tartanak fenn hasonló egyesületekkel. A tagoknak üzleti levelek fordítását biztosítják. [RMSz, aug. 11.]
Schmidt Péter, az RMCsSz elnöke elmondta, hogy hosszas feszült viszony után rendezték a kapcsolatokat a Román Cserkészszövetséggel. Egymástól függetlenül működnek, de létrehoztak egy összekötő biztottságot, amelyben mindkét fél egyenrangú. [HN, aug. 11.] (→ 1993.11.04) 1993. október 28.
Bukarestben találkoztak a 14 elismert felekezet képviselői és a minisztériumi vezetők, hogy megvitassák a vallásügyi tervezetet. A tiltakozások ellenére az ortodox egyházat nemzeti egyházzá minősítették. Bekerült a tervezetbe az egyházi iskolákra vonatkozó paragrafus és a m. egyházak követeléseit is visszavették (→ 1993.04.27, 1993.10.11, 1993.10.21). [RMSz, nov. 3.]
A KREK sikeres oktatási programjának újabb állomása: Nagyváradon fölavatták a lakossági segítséggel berendezett Ref. Iskolaközpontot. (Korábbi megvalósítások: 1990-ben indították a Sulyok István Ref. Főiskolát, ahol 1991-től nappali tagozatot is bevezettek; 1992/93-as tanévtől ref. gimn. indult Szatmárnémetiben és Zilahon.) [ÚM, okt. 28.]
Erdő János teol. tanár elmondta: unitárius osztály indult Székelykeresztúron; a kolozsvári unit. gimn. épületéért folyik a pereskedés. [RMSz, okt. 28.]1994. február 15.
Szatmárnémetiben megkezdődött a ref. egyház zsinata. Csiha Kálmán (az EREK püspöke) és hat társa távolmaradt a zsinattól, arra hivatkozva, hogy őket nem vonták be a zsinat szervezésébe. [MN, febr. 16.] (→ 1994.02.23, 1994.08.04) 1994. március 15.
Erdély több nagyvárosában szabadtéri (Szatmárnémetiben, Aradon és Temesváron zárttéri) helyszíneken, ünnepi gyűléseken, műsorokkal, koszorúzással emlékeztek az 1848-as forradalomra és szabadságharcra. A parlamentben Borbély Imre méltatta 1848 jelentőségét; mondanivalóját m. nyelven is összegezte. A nacionalista pártok képviselői közbekiáltásokkal zavarták meg a beszédet, a házelnök kikapcsolta a mikrofont. [RMSz, márc. 17.; EN, márc. 23.] (→ 1994.03.17) 1994. november 20.
Szatmárnémetiben Reizer Pál új kat. templomot szentelt föl.