ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
 

találatszám: 52 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-52

Földrajzi mutató:

1990. szeptember 28.

A kolozsvári napilap Románia politikai helyzete és az ország jövője az Európa Tanácsban c. közölte az RMDSz álláspontját, melyben fölsorakoztatták a Szövetség főbb sérelmeit és követeléseit. A dokumentumot Bárányi Ferenc képviselő szept. 27-én nyújtotta be Strasbourgban az Európa Tanács (ET) képviselőinek. [Szabadság, szept. 28.]

1990. október 1.

Strasbourgban az ET Parlamenti Közgyűlése megkezdte a vitát Ro. különleges meghívott státusának kéréséről. Másnap a Közgyűlés elfogadta a 951. sz. határozatot, amelyben a Közgyűlés aggodalmát fejezte ki az 1990. márciusi és júniusi erőszakos események és a Securitate más formában való fenntartása miatt. Kérték az eseményekkel kapcsolatos vizsgálati jelentés közzétételét, a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak biztosítását. A Közgyűlés bizottság kiküldéséről döntött.

1991. január 18.

Radu Necula vezetésével parlamenti küldöttség utazott Strasbourgba, hogy eljuttassa az Európa Tanácsnak a márciusi 19–20-i (Marosvásárhely) és június 13–15-i (Bukarest) események hivatalos jelentéseit. [RMSz, jan. 18.]

A Népújság a gyűlöletkampány további eseteiről számolt be. Több m. személyt ok nélkül bántalmaztak.

1991. február 1.

Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága Strasbourgban úgy döntött, hogy támogatja Ro. kérelmét a különleges meghívotti státus elnyerésére.

1991. november 11.

A BNR lemondott a dollár mesterséges árfolyamáról és napi árfolyamot vezetett be, amely a fogyasztói árak ugrásszerű emelkedését eredményezte.

Tőkés László Párizsba és Strasbourgba utazott, ahol az Európa Tanács képviselőivel folytatott megbeszélést. „Meggyőződésem szerint Közép-Kelet-Európában nem lehet a határok valamiféle újrarajzolásával igazságot tenni. Egyetlen megoldás van: meg kell teremteni az igazi szabadságot és demokráciát.” – mondotta. [RMSz, nov. 14.]

1991. december 21.

Strasbourgban, az ET székházában, Ro. ünnepélyes keretek között csatlakozott az európai kulturális konvencióhoz.

1992. február 6.

Madridban találkozott Jeszenszky Géza és Adrian Năstase. A megbeszélésen a készülő m.–ro. alapszerződésről volt szó. Egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének alapja a közvélemény pontos és korrekt tájékoztatása. [RMSz, febr. 8.]

Strasbourgban, az ET Parlamenti Közgyűlésén Szőcs Géza szenátor is felszólalt és felsorolta a m. kisebbséget ért sérelmeket. [RMSz, febr. 6.]

Újabb bűnösöket talált a „pártatlan” igazságszolgáltatás. – 1990. márc. 20-án, két, Marosvásárhelyre igyekvő személyautót tartóztattak föl Erdőcsinádon a magyarok, s elkobozták a kocsiban lévő fustélyokat, az utasok egy részét pedig megverték. Az autók utasai Füzesi Albertet, Füzesi Andrást és Papp Árpádot vádolták meg testi sértésért (holott ők próbálták kimenteni falustársaik kezéből az utasokat). Több tárgyalás után a felek kibékültek, az erdőcsinádiak kártérítést fizettek. A felek írásban rögzítették, hogy nincs követelésük egymás iránt és kérik az eljárás megszüntetését. Ennek ellenére: jan. 8-án rendőrségre citálták a 3 magyart és közölték velük: 4-4 év börtön vár rájuk. A sértett felek jelezték, hogy hajlandók tanúskodni, miszerint megtörtént a kibékülés, ám a nevezetteket mégis letartóztatták. Egy hónap óta fogságban vannak. [EN, febr. 6.] (→ 1992.02.20, 1992.04.02)

Az Európai Közösség (EK) tagállamai, a hollandiai Maastrichtban aláírták a föderatív Európa alapjait lerakó szerződést.

1992. március 17.

Rendkívüli ülést tartott az Unitárius Egyházi Képviselők Tanácsa, a felekezetközi m. egyetem (→ 1992.01.16) ügyében. A tanács támogatásáról biztosította az ötletet, hangsúlyozva azonban, hogy ezt az egyetemet az állami intézményként létrejövő BTE alapjának tekintik.

Szőcs Géza elmondta: a közelmúltban az EDU (a konzervatív pártok uniója) pozitívan reagált az RMDSz felvételi kérelmére (→ 1993.09.01). – Legutóbbi strasbourgi felszólalása után a ro. parlament külügyi bizottsága azt indítványozta, hogy vonják meg Szőcstől a küldötti jogot, sőt a szenátori mandátumot is. [Ring, márc. 17.]

Moldovában élesedett a polgárháború: szükségállapotot vezettek be a Dnyeszter Menti Köztársaságban, azt követően, hogy Chişinău ultimátumot hirdetett ki a fegyverek beszolgáltatására.

1992. május 6.

Strasbourgban úgy döntöttek, hogy Ro. – bizonytalan belpolitikai helyzete miatt – nem válhat az ET teljes jogú tagjává. [RMSz, máj. 7.]

Bukarestben sajtóértekezletet tartott az RNDF. Panaszaikat (pl. a földtörvény alkalmazásánál diszkrimináció érvényesül a németekkel szemben; zaklatások, sírgyalázások) ápr. 4-én, a kormányhoz címzett beadványban rögzítették, de választ még nem kaptak. [MTI]

1992. augusztus 14.

Az RMDSz Maros megyei vezetősége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a PUNR bojkottja miatt még mindig nem alakulhatott meg a megyei tanács. A helyi hatalmat két évvel ezelőtt megszerzett PUNR-csoport ragaszkodik régi pozícióihoz, nem veszi figyelembe a választások eredményét. [RMSz, aug. 14.]

Szilágyi Zsolt képviselő – aki a MISzSz színeiben került be a parlamentbe – Strasbourgban részt vett a Nemzetközi Emberi Jogi Intézet nyári egyetemén. Hazajövetele után a nagyváradi napilapnak kifejtette, hogy az RMDSz-nek támadóbb stratégiát kell kidolgoznia, amely nem csak a kisebbségi kérdésre terjedne ki. [BN, aug. 14.]

1993. január 22.

Nyilvánosságra hozták az RMDSz kongresszusának határozatait. Pl.: elfogadták az RMDSz módosított programját, a belső önrendelkezési alapelveket érvényesítő alapszabályt, hitet tettek Temesvár szellemének folytatása mellett, megválasztották az RMDSz tisztségviselőit és a Képviselők Tanácsát (tagjai: Csiha Tamás, Bodó Barna, Kántor Lajos, Szilágyi N. Sándor, Béres András, Tőkés András, Borbély Ernő, Papp Kincses Emese, Fülöp-Fischer Ildikó, Molnos Lajos, Magyari Nándor László, Toró T. Tibor, Pillich László, Bányai Péter, Jankó Szép Sándor, Török Ernő, Sófalvi László, Brendus Gyula, Gazda István, Méder Zsolt, Borsos Géza; ]930220); gazdasági tanács létrehozásáról döntöttek. Indítványozták a Kárpát-medencében élő magyarság törvényes szervezeteinek, hogy Strasbourgban m. kisebbségi fórumot szervezzenek. Ro.–m. kerekasztal összehívását sürgették. Kifejezték az iránti igényüket, hogy az RMDSz részt vehessen a ro.–m. államközi szerződés előkészítésében; javasolták, hogy Ro. írja alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. [Népújság, jan. 22.]

A Le Monde-nak nyilatkozott Teodor Meleşcanu: a ro.–m. alapszerződés 80%-ban véglegesnek mondható, csak a határok és a kisebbségek kérdése tisztázatlan még. Az egyetemről azt mondta, hogy amennyiben a közösség szükségét érzi, hogy m. ny. egyeteme legyen, akkor ezt csak ki kell nyilvánítania és akcióba lépnie [!]. A kolozsvári konzulátusnak nincs elvi akadálya. [MH, jan. 22] ● [A külföldnek szóló nyilatkozat nem a valóságos helyzetet ábrázolja!]

A moldovai parlament leszavazta Snegur elnök javaslatát, hogy népszavazás döntsön a Ro.-val való egyesülésről. [MH, jan. 22]

1993. február 1.

Az ET Parlamenti Közgyűlése elfogadta a kisebbségek jogaira vonatkozó (ajánlás jellegű) 1201. sz. dokumentumot [szövegét lásd: Népújság, ápr. 21.], amely kimondta: tilos egy terület demográfiai összetételének szándékos módosítása; a kisebbségnek joga van (szóban és írásban) szabadon használni anyanyelvét a magánéletben és nyilvánosan, továbbá a közigazgatásban, az igazságügyi szervek előtt; joguk van helységneveiket, jelképeiket, felirataikat stb. anyanyelvükön megjelentetni; joga van anyanyelvű oktatásban részesülni, megfelelő számban létesített oktatási intézményekben; joguk van megfelelő helyi vagy autonóm, vagy különleges státussal rendelkező közigazgatáshoz. [RMSz, márc. 20.] (→ 1993.03.20, 1993.07.07)

Frunda György felszólalt az ET strasbourgi ülésén, hangsúlyozva: „Ro. alkotmánya nem szentesíti a nemzeti kisebbségi jogokat kielégítően, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk egy kisebbségi törvény kidolgozását, amely biztosítsa az anyanyelv szabad használatát, a nemzeti kisebbségek személyi és kulturális autonómiáját, helyi és regionális önigazgatását.” [Népújság, febr. 3.]

Brüsszelben Nicolae Văcăroiu aláírta az ET és Ro. közötti társulási szerződést. [RMSz, febr. 3.]

Doina Corneat megidézték a bukaresti főügyészségre, ahova államellenes felforgató tevékenység vádjával idézték be. Bűne: a „második bányászjárás” idején (→ 1991.09.25) sztrájkra szólította föl az elégedetlenkedőket. D. Cornea kijelentette: nem tesz eleget az idézésnek. Traian Chebeleu szerint rosszul időzítették a pert, mert éppen most folynak a tárgyalások Ro. teljes jogú tagságáról az ET-ban. [MH, febr. 1.] – Markó Béla nyilatkozatban tiltakozott, rámutatva, hogy a perbe hívás a visszarendeződés újabb jele. [RMSz, febr. 2.] (→ 1993.03.24)

1993. február 17.

A parlament együttes ülésén számolt be a ro. delegáció az ET ülésén való részvételről. Adrian Moţiu szerint Frunda György, azzal, hogy dokumentumot tett le (→ 1993.02.03) Strasbourgban, nem Ro. érdekeit képviselte. Adrian Păunescu magyarellenes felhangokban bővelkedő beszámolója alatt az ellenzék tiltakozásul kivonult a teremből, a FDSN padsoraiban pedig taps tört ki. [RMSz, febr. 19.]

Iliescu látogatást tett Brüsszelben, a NATO központjában.

1993. május 18.

Romániának sürgősen jeleznie kell, milyen intézkedéseket hozott a jelentéstevők észrevételeire, az ET-ba való felvétellel kapcsolatban, szögezte le a Strasbourgból hazatért Florica Dudiţă, a ro. küldöttség vezetője. [MH, máj. 18.]

Bírósági döntés született a Korunk ügyében. A szerkesztőségnek el kell hagynia addigi székhelyét, de cserében megfelelő ellátottságú helyiségeket kell kapnia. [RMSz, máj. 25.] (→ 1993.06.16)

1993. november 26.

Marin Sorescu, az új művelődési min. letette az esküt. [Szabadság, nov. 30.]

A Mo.-n élő Kincses Előd beadvánnyal fordult a strasbourgi emberi jogok európai bíróságához, mert az ellene indított és be nem fejezett nyomozás miatt nem térhet vissza szülővárosába, Marosvásárhelyre. [Népszabadság, nov. 26.]

1994. június 6.

A Székelyföldre látogatott Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő, a Nemzetközi Erdély Bizottság elnöke. Többen is megkérdezték, miként lehet jogi sérelmekkel nemzetközi fórumokhoz folyamodni. A jogásznő emlékeztetett: a brassói kongresszus a ’kisebbség’ önmeghatározást fogadta el, az általa javasolt ’népcsoport’ helyett; Nyugaton amiatt sem lehet nyert ügye az erdélyi magyarok fellebbezésének, mert ott más az elfogadott szóhasználat [?! – K. P.]. Csíkszeredában az ortodox püspökség felépítésének ügyét már nem lehet Strasbourgba vinni, a városi tanács m. tagjainak gyengesége adott lehetőséget a felépítésre (→ 1994.07.04). [ÚM, jún. 6.]

1994. június 20.

Ro. Strasbourgban, az ET székhelyén letétbe helyezte az európai emberi jogi konvenció és az ahhoz csatolt összes jegyzőkönyv ratifikációs okmányát. [Népszabadság, jún. 21.]

Ro. különbözeti vizsgák letételéhez köti a Mo.-n szerzett oklevelek honosítását. A procedúra egy évet is igénybe vesz, ezalatt a volt diákok szakképzettség nélkülinek számítanak. Az RMDSz gyorsítani próbálja az ügyintézést és ösztöndíjjal kívánja támogatni az ügyben érdekelteket – nyilatkozta Fülöp-Fischer Ildikó. [ÚM, jún. 20.]

1994. július 28.

Markó Béla sajtótájékoztatón elmondta: a m. kisebbség ragaszkodik hozzá, hogy kikérjék a véleményét az alapszerződés tárgyalásakor. – Frunda György Strasbourgban jegyzéket nyújtott át az ET-jelentést kifogásoló, kormánypárti ellenjelentéssel kapcsolatban (→ 1994.05.16, 1994.06.07). A bizottság Frunda jelentését ellenszavazat nélkül elfogadta. A két raportőr hamarosan visszatér Ro.-ba, hogy ellenőrizze az ET-ajánlások teljesítését. [RMSz, júl. 29.]

A Moldovai Köztársaság parlamentje alkotmánymódosítást hajtott végre: önkormányzatot kap a gagauz kisebbség és a Dnyeszteren túli, orosz többségi lakosságú terület. [Népszabadság, júl. 28.]

1994. október 4.

Iliescu elnök Strasbourgban találkozott az ET vezetőivel, majd beszédet mondott az ET közgyűlésén, végül a feltett kérdésekre válaszolt. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának kérdését az egyházak közötti vitának nevezte, amelybe az állam nemigen avatkozhat be. [Ez a valóság szimpla megkerülése. Igaz ugyan, hogy a görögkeleti és a görög katolikus egyháznak vannak ez irányú vitái, de a m. egyházaknak csak az állammal vannak.] – A külügyminiszterrel közösen több dokumentumot írtak alá, tk. az Európai Szociális Chartát és a helyi autonómiákról szóló Európai Chartát. [RMSz, okt. 5.] (→ 1994.11.02)

A Szenátus oktatási bizottsága úgy döntött, hogy mindaddig elhalasztja az oktatási törvény vitáját, amíg az alkotmánybíróság nem dönt az RMDSz által benyújtott törvényjavaslatról. [PH, okt. 6.]

A kormány beavatkozására volt szükség, hogy rendezzék a Mo.-n tanuló mintegy 2500 erdélyi diák helyzetét. A diákok többsége ui. tanulmányi vízum nélkül érkezett, így nem kaphatnak tartózkodási engedélyt és többségük képtelen megfizetni az eljárási díjat. A rendelet szerint mentesülnek a díj fizetése alól az állami és alapítványi ösztöndíjas hallgatók. [RMSz, okt. 4.]

Megjelent az RMDSz gazdasági főosztályának kiadványa (Privatizáció Romániában), mely a fontosabb rendeleteket is tartalmazza. [RMSz, okt. 4.]

1994. november 10.

A képviselőház elfogadta a PUNR által beterjesztett Btk.-változtatást. 6–36 hónap közötti börtönbüntetéssel sújtható az, aki nem a törvényes előírásoknak megfelelően tűzi ki idegen nemzetek zászlaját vagy elénekli más nemzetek himnuszát. Székely Ervin elmondta, hogy ha a szenátus is elfogadja ezt a korlátozó paragrafust, akkor az RMDSz az alkotmánybírósághoz fordul. – Tokay György aggasztónak nevezte a másik (szintén megszavazott) módosítást is, amely szabadságvesztést ír elő a „nemzet és az ország nyilvános gyalázásáért”. A ködös megfogalmazás a Ceauşescu-idők törvényeit idézi. [MH, nov. 11.]

Az ET legfőbb döntéshozó szerve, a külügyminiszterek bizottsága, Strasbourgban elfogadta a kisebbségvédelmi keretegyezmény tervezetét. Daniel Tarschys főtitkár elmondta, hogy az ET folyamatosan figyelemmel kíséri a kisebbségek jogait illető vállalások teljesítését. [RMSz, nov. 12.] (→ 1994.11.16)

Valentin Gabrielescu, parasztpárti szenátor, az 1989-es eseményeket vizsgáló bizottság elnöke a forradalom 5. évfordulójára ígérte a jelentés elkészítését. A véglegesítés előtt még meghallgatják Tőkés László püspököt is. [ÚM, nov. 10.]

Frunda György Rómában részt vett az ET jogi bizottsága ülésén. A napirendi pontok között szerepelt König és Jansson raportőrök jelentése, akik megállapították, hogy Ro. még nem teljesítette a vállalásokat. [RMSz, nov. 10.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-52




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék